2012. november 24., szombat

Tonkababos krémtúró gránátalmás-narancsos raguval

Az utolsó blogbejegyzés óta nagyon sok idő telt el. Ennek a legfőbb oka, hogy elkezdtem dolgozni. Alig vártam már, hogy újra pepecselhessek a konyhában, és valami finomsággal kárpótoljam a családomat amiatt, hogy hétfőtől egészen péntekig nélkülözniük kell... :)

Anyukám imádja a túrót, az Ő kedvéért gondoltam erre a desszertre. Az eredeti változat Ingo Holland Gewürze című könyvében van, melynek lényege, hogy egy-egy fűszer bemutatása után ír az adotthoz egy fantasztikus receptet, ebben az esetben a tonkababhoz. Normális emberek bélyeget gyűjtenek, esetleg szalvétát, nálam ez a fűszerekkel van így. (nem tudom mennyi van jelenleg, de a múltkor Anya fahéjat keresett, és már a harmadik fiókot húzta ki, mikor kétségbeesve szólt, hogy segítsek... :)) Az egyik kedvencem a tonkabab, bár óva intek mindenkit tőle, aki bármilyen vérhigítót szed, mert sok benne a kumarin - még a 19. században tonkababból vonták ki először ezt a vegyületet. Sok országban nem is hozzáférhető, de azért a receptben lévő adag nem az a mennyiség, amitől félni kellene. Ha már mindjárt itt az advent, akkor az sem mellékes, hogy számomra a karácsonyt idéző fűszerek közt a top 5-ben szerepel.

Az eredeti receptben a hab tetejére wan-tan tészta is kerül, de az egyrészt nem volt itthon, másrészt nem mertem volna bedobni, annyira még nem puhítottam meg az itthoniakat. De majd legközelebb...





Hozzávalók: (8 a képen látható pohár telt meg - kb. 8 adag)
-400 g krémtúró (nem az édesített változat, hanem sima krémtúró)
-100 g natúr joghurt
-1 tonkabab
-90 g barnacukor (80+10)
-100 ml frissen facsart narancslé
-300 g tejszín
-3 db. Dr. Oetker lapzselatin
-4 db narancs
-2 EK. gránátalmaszirup
-80 g keményítő
-narancshéj

A gránátalmás-narancsos raguhoz két narancsot kifilézünk. Ehhez a héjukat alaposan levágjuk, hogy semmilyen fehér rész ne maradjon rajta, majd a gerezdek mentén egy éles kés segítségével a szeleteket kivágjuk belőle. A maradékot kifacsarjuk, ugyanígy teszünk még plusz egy naranccsal. (összesen tehát 3 narancs kell a raguhoz, az egy maradék narancs adja ki a kb. 100 ml levet, ami a krémbe kell) A filézett narancsokat, a narancs levét, a 10 g cukrot és a gránátalmaszirupot feltesszük főzni, és hagyjuk, hogy egy picit besűrűsödjön. Én kb. 5 percre hagytam a tűzön. Közben a keményítőt egy kevés hideg vízben kikeverjük, majd ezt is a narancsos raguhoz adjuk. Levesszük a tűzről, a keményítő addigra fel is oldódik benne. Hagyjuk kihűlni.
A krémhez a krémtúrót kikeverjük a joghurttal, majd belereszeljük a tonkababot. A zselatinlapokat hideg vízbe áztatjuk. A 100 ml narancslevet a 80 g cukorral feltesszük főzni, de nem kell felforrnia, csak melegedjen át éppen annyira, hogy a kicsavart és lecsöpögtetett zselatinlapok feloldódjanak benne. Ezt a cukros-narancsos keveréket is elkeverjük a krémtúróval. A tejszínt habbá verjük, majd három részletben óvatosan szintén a krémtúróba keverjük bele.

Poharakba tálaljuk: alulra egy keveset tegyünk a narancsos raguból, majd töltsük meg a poharat a krémmel egy habzsák segítségével. Hagyjuk hűtőben pihenni legalább 2-3 órát, hogy a zselatin behúzza. A tetejére narancshéjat szórhatunk. Ehhez én nem sima narancshéjat használtam, hanem még pár hete tettem el reszelt narancshéjat cukorsziruppal felfőzve, (4 narancs lereszelt héjához adtam 30 g cukrot és 120 ml vizet) majd azt a sütőben 60 fokon 2 órán át szárítottam. Hűvös, sötét helyen hosszú ideig eláll.  

2012. november 8., csütörtök

Sütőtök krémleves

Már korábban is említettem, hogy minden évben alig várom azt az időszakot, amikor nyugodtan ehetek annyi sütőtöklevest, amennyi csak belémfér. Mivel azonban idén sokat késett az igazi hideg, eddig fagyival kellett beérnem. A tegnapi esős idő után azt gondoltam, hogy ma ha törik, ha szakad, én főzök egy jó sütőtöklevest. Mit ad Isten, ma hétágra süt a nap, és 15 fok van. De annyira erős volt bennem az elhatározás, hogy azért is elkészítettem idei első töklevesem. Étteremben már ettem háromszor is, mindegyik finom volt, mindegyik más.
Biztos mindenkinek megvan a maga bevált sütőtök krémleves receptje, nem is kívánom feltalálni a spanyol viaszt. Sokszor én is közben variálok rajta. Van, hogy a vajon átforgatott tökön, alapleven, són és borson kívül semmi nincs benne, és az is nagyon finom.

A legtöbben a sütőtökleveshez először megsütik a tököt. Ha sok az időm, akkor én is betolom előtte a sütőbe, de szerintem legalább olyan finom lesz, ha simán nyersen használjuk fel a levesben. (és sokkal gyorsabb is) Mivel volt itthon hokkaido tökünk is, abban tálaltam az ételt.




Hozzávalók: (2 fő részére)
-1 EK. vaj
-2 hokkaido tök
-500 g sütőtök (én sonkatököt használtam)
-4 dl húleves/alaplé
-1/2 narancs
-1 EK. méz
-gyömbér (kb. 1 cm-es darab)
-só, bors
-frissen reszelt szerecsendió
-egy marék tökmag
-tökmagolaj

A hokkaido tök tetejét levágom, magjait kikanalazom. A sütőtököt meghámozom, és vékony szeletekre vágom, hogy hamar megpuhuljon. A vajat megolvasztom, majd a nyers tökszeleteket rádobom. Hagyom, hogy párolódjon, kicsit meg is karamellizálódik közben. Felöntöm az alaplével, belefacsarom egy fél narancs levét, és belereszelek kb. 1 cm-es darabot a gyömbérből, majd sózom, borsozom. Hagyom, hogy a tökök megpuhuljanak. Mikor ez megvan, beleteszem a mézet is, és botmixerrel alaposan összeturmixolom. A legvégén belereszelem a szerecsendiót.
A tökmagot száraz serpenyőben lepirítom, a végén sózom.

Tálaláskor a levest a hokkaido tökbe töltöm, pirított tökmagot szórok rá, és egy kevés tökmagolajat locsolok a tetejére.

2012. november 6., kedd

Ragacsos rizs mangóval

Kedvenc szakácskönyveim felsorolásából nem maradhat ki Jean-Georges Vongerichten Simple to spectacular című könyve. A mű lényege, hogy van egy alaprecept vagy alapanyag, amit aztán továbbfejleszt, és egyre bonyolultabb, egyre összetetteb ételek készülnek belőle. A ragacsos rizs is öt fantasztikus recept kiindulópontja: használja egyszerűen főve, palacsintában, vagy mangóval. Utóbbi lesz a következő bejegyzés főszereplője, ami egy tipikus thai étel. A blogban szereplő változat nem egészen úgy készült, mint az a könyvben szerepel. (ott a beáztatás után egy pamutkendőben főzik készre a rizst, majd cukorsziruppal és kókusztejjel öntik le) Ez a recept azonban pillanatok alatt készen van, annyira kell csak előre gondolkodnunk, hogy a ragacsos rizst be kell áztatni vízbe 2-3 órára, de a legjobb, ha egész éjszaka benne hagyjuk. Ragacsos rizs manapság már könnyen beszerezhető, akár az interneten is lehet rendelni. Én személy szerint nem szeretem a szezámmagot, ezért nem szerepel a fotón sem, de úgy igazán autentikus. Épp volt itthon thai mangónk, de a hagyományossal is tökéletes lesz.




Hozzávalók: (2 fő részére)
-200 g ragacsos rizs
-500 ml kókusztej
-60 g cukor
-1 lime
-csipet só
-pirított szezámmag
-1 thai mangó


A ragacsos rizst 2-3 órárara bő vízbe áztatjuk, de akár több ideig is hagyhatjuk benne. A kókusztejet a cukorral és a csipet sóval feltesszük főzni. Mikor felforrt, a beáztatott, lecsepegtetett, rizst is beleöntjük, és folyamatosan kevergetve közepes lángon tejberizs állagúra főzzük. Mikor már majdnem kihűlt, belefacsarjuk a lime levét, és belereszeljük a héját is. A szezámmagot szárazon megpirítjuk. Tálaláskor kevés szezámmagot szórunk rá, majd a mangót felkockázzuk, és azt is ráhelyezzük.

2012. november 3., szombat

Fehérrépa-krémleves currys betéttel

A blogban szereplő bakery alól kis kitérő következik, hiszen a következő recept egy leves lesz. Amikor elkezdtem írni a blogot, már akkor felmerült bennem ez a probléma, de nem jutott eszembe más név. Azért annyi mentségem van, hogy a levesbetét sütőben sül. :)

A recept egy rendkívül színes, sokoldalú könyvből származik, de Chili&Vaníliánál is találtam hasonló levest, a betét az ő ötlete alapján készült. Az eredeti receptben zeller van a fehérrépa helyett, a krumplit kihagytam, és mivel épp volt itthon édesburgonyánk, az is került bele. Utóbbival megpróbálom jóvátenni a sok-sok cukrot, ami a többi receptben szerepel, hiszen az édesburgonya (semmi köze a burgonyához) nagyon egészséges, tele van vitaminnal és antioxidánssal.




Hozzávalók: (2-3 személy részére)
-6-8 közepes méretű fehérrépa
-1 nagyobb édesburgonya
-2 kisebb zöldalma
-1 fej vöröshagyma
-1 EK. vaj
-1/2 liter alaplé/húsleves
-1 dl tejszín
-2 EK. méz
-2 EK. olívaolaj
-1 kk. curry madras fűszerkeverék

A fehérrépákat, az édesburgonyát és az almát megpucoljuk, majd nagyjából egyforma darabokra aprítjuk, a hagymát is apróra felvágjuk. A vajat felolvasztjuk, a hagymát üvegesre pároljuk rajta. Rádobáljuk az édesburgonyát, az almát, és a fehérrépa felét, kicsit átforgatjuk. Felöntjük az alaplével és a tejszínnel, és kb. 10-15 perc alatt puhára pároljuk a zöldségeket. Végül botmixerrel alaposan összekeverjük.

A levesbetéthez összekeverjük az olajat, a mézet, a curry madras fűszerkeveréket, sózzuk, borsozzuk. A kockára vágott fehérrépát beleforgatjuk a keverékbe. Előmelegített sütőben sütőpapíron 200 fokon 15 perc alatt készre sütjük.

2012. november 2., péntek

Fűszeres sült sütőtök

Amikor a sütőtöknek szezonja van, szívem szerint minden nap ennék belőle, napi minimum 3-szor. Végre megjött a hideg idő is, így már nem a fagyi az egyetlen módja, hogy elkészítsem. A kínai ötfűszerkeverék-tök páros Chili&Vanília ötlete alapján született. A mázat kicsit alakítgattam, szerintem így is nagyon finom lett.




Hozzávalók:
-2 EK. méz
-2 EK. olívaolaj
-1/2 narancs kifacsart leve
-1 TK. kínai ötfűszerkeverék
-3 EK. szójaszósz
-1 EK. kritálycukor
-kb. 1 cm-es gyömbér lereszelve
-1 gerezd fokhagyma lereszelve
-sütőtök

A sütőt előmelegítem 180 fokra. A mázhoz a hozzávalókat egy edényben összekeverem. Hőálló tálba teszem a sütőtököt, melynek előtte a magjait kikapargattam, és nagyjából egyforma cikkekre vágtam. Jó alaposan bekenegetem az öntettel, majd letakarom alufóliával, és így sütöm 30 percig. Ezt követően leszedem a fóliát, és további 40 percig sütöm, vagy amíg jó puha nem lesz.

2012. november 1., csütörtök

Rugelach

A következő süteménnyel először Fűszeres Eszter Fűszer és lélek című könyvében találkoztam. Nem vagyok kicsit sem jártas a zsidó hagyományokban, de a konyhájuk, mint a világ összes többije nagyon érdekel. Aztán a szokásos körök következtek: a jó öreg "gugli". Megtaláltam Mautner Zsófi receptjét is itt. Ez a változat végül a kettő kombinációja lett egy kicsit a katasztrófa-turizmus jegyében (ennyi mascarpone volt csak itthon :)). Nagyon ízlett mindenkinek, biztos fogok más töltelékkel is készíteni legközelebb.




Hozzávalók: (16 db rugelach)

-125 g mascarpone
-125 g vaj
-50 g porcukor
-150 g liszt
-csipet só
-1 tojás
-1/2 dl tej
-lekvár
-mogyoró összaprítva
-2 EK. kristálycukor
-fahéj

A tészta elkészítéséhez a mascarponét, a szobahőmérsékletű vajat, a porcukrot, a lisztet és a sót összedolgozzuk. Lehet robotgéppel is keverni, de kézzel is pillanatok alatt összeáll. Ezt követően 1-2 órára, de akár egy egész éjjelre is pihentessük hűtőben a tésztát.
A sütőt előmelegítjük 180 fokra. Lisztezett deszkán először a tészta felét sodrófával kinyújtjuk, majd 8 cikkelyre vágjuk. Az egyes cikkeket megkenjük lekvárral (én barackos narancslekvárt használtam), majd megszórjuk a cukor-fahéj-mogyoró keverékkel. Feltekerjük, kis kifliket formázunk belőle, és sütőpapírral bélelt tepsire sorakoztatjuk őket. Először gondoltam arra, hogy az egész kör tésztát kenem meg a lekvárral, de akkor sokkal jobban kifolyt volna sülés közben. Így a cikkelyek kenésénél figyeltem arra, hogy a szélére ne kerüljön töltelék. A rugelachokat megkenjük a tojásos tejjel, majd a mogyorós keverékből is szórunk a tetejére egy keveset. 15-20 perc alatt készre sülnek.